Az orsz�g "szt�rj�t", a 969 kar�tos gy�m�ntot a Koidu �vezetben fedezt�k fel. 1937-re  �vi egymilli� kar�tot b�ny�sztak, s 1960-ban az �ves termel�s a k�tmilli� kar�tot is el�rte.  1930-t�l 1998-ig megk�zel�tõleg 55 milli� kar�tot b�ny�sztak hivatalosan Sierra Leon�ban. 270 USA doll�rral sz�molva kar�tonk�nt 1996-ban a gy�m�ntokb�l sz�rmaz� �sszeg 15 billi� amerikai doll�rra r�gott. 

1935-ben a gyarmati hat�s�gok a De Beers` Sierra Leone Selection Trusttal (SLST) egy olyan meg�llapod�st k�t�ttek, melynek �rtelm�ben a v�llalat 99 �vre elõre megkapta az orsz�g majdnem eg�sz ter�let�re vonatkoz� b�ny�szati jogokat. Ettõl f�ggetlen�l 1956-ra kb. 75000 illeg�lis b�ny�sz tart�zkodott Kono �vezetben, a gy�m�ntlelõhelyek sz�v�ben, amely azt jelzi, hogy a rend �s a jog nem okoz k�l�n�sebb akad�lyt sz�mukra a dr�gak�vek csemp�szet�ben. A vevõk �s a csemp�szõk fõleg libanoni kereskedõk voltak. Mivel Kono �s Freetown k�z�tt az 50-es �vek elej�n a biztons�got megerõs�tett�k, a libanoni csemp�szek a k�veket Lib�ri�ba sz�ll�tott�k. Lib�ria fõv�ros�ban ekkor „gy�m�nt-boom” volt, ez�rt az antwerpeni �s az izraeli gy�m�ntkereskedõk irod�jukat Monrovi�ba helyezt�k �t. A De Beers 1954-ben Monrovi�ban v�s�rolt egy irod�t, hogy jobban az ellenõrz�se alatt tudja tartani a kereskedelmet. 1955-ben a gyarmati hat�s�gok elvetette az SLST orsz�gos monopolj�t, bez�ratta Yengema �s Tong� mezõit, egy kb. 450 n�gyzetm�teres ker�letet. 1956-ban mindegyik b�ny�szatra kiadott enged�ly mag�ban foglalta, hogy bennsz�l�ttek is b�ny�szhassanak. Ezek az enged�lyek fõleg olyan libanoni kereskedõk kez�be ker�ltek, akik m�r a sz�zadfordul� idej�n letelepedtek Sierra Leon�ba.

1968-ban, a f�ggetlens�gg� v�l�s ut�n hat �vvel Siaka Stevens ker�l a hatalomra. A populista minisztereln�k a gy�m�ntokat �s az SLST jelenl�t�t r�vid idõ alatt politikai c�lokra haszn�lja fel, felb�tor�tva ezzel az illeg�lis b�ny�szokat. Stevens f�lig-meddig bûn�zõi tev�kenys�gekkel maga is bekeveredett az illeg�lis gy�m�ntbizniszbe. 1971-ben megalap�totta a National Diamond Mining Companyt (NDMC), ami egyben �llamos�totta az SLST-t. A tov�bbiakban �gy minden l�nyeges d�nt�s a minisztereln�ktõl, �s annak jobb kez�tõl, a libanoni Jamil Mohammed �zletembertõl sz�rmazott. Az 1970-ben t�bb mint k�tmilli� kar�t export�l�sa 1980-ban 595000 kar�tra emelkedett, m�g 1988-ban csak 48000 kar�t volt. 1984-ben az SLST a megmarad� r�szesed�s�t a Jamil ellenõrz�se alatt �ll� Precious Metals Mining Company (PMMC) r�sz�re adta el. 1985-ben Stevens megbukott, s Joseph Momoh lett az orsz�g eln�ke. Momoh egyenesen Jamil kezei k�z�tt tal�lta mag�t. A hetvenes �vek v�g�tõl a kilencvenes �vek elej�ig a libanoni polg�rh�bor� hat�sai „t�kr�zõdtek” Sierra Leon�ban. Sz�mos libanoni mil�cia h�zott hasznot Sierra Leone-i honfit�rsaik p�nz�gyi t�mogat�s�b�l �s az orsz�g gy�m�ntjai mindegyik frakci� sz�m�ra fontos inform�lis ad�b�zisnak bizonyultak. Miut�n 1987-ben Jamil k�nytelen volt elmenek�lni az orsz�gb�l, a gy�m�ntokhoz vezetõ �t nyitva �llt olyan izraeli „befektetõknek”, akik orosz �s amerikai bûn�zõ csal�dokkal �lltak szoros kapcsolatban, illetve szerzõd�ses viszonyban voltak az antwerpeni gy�m�nt keresked�ssel. 
Nem sokkal k�sõbb, hogy a RUF l�zad�i 1991-ben kirobbantott�k a polg�rh�bor�t, Momoh helyett katonai korm�ny jut hatalomra. Ez persze nem vet g�tat a RUF t�nyked�s�nek, s a l�zad�k tov�bb folytatj�k a harcot. Lib�ria a RUF bank�ra �s elsõsz�m� t�mogat�ja lett, cser�be a Sierra Leon�b�l ellopott gy�m�ntokkal kereskedhetett. A kilencvenes �vek v�g�re Lib�ria a gy�m�ntokkal kapcsolatos bûncselekm�nyek legfõbb k�zpontj�v� v�lt, a j�l prosper�l� �zletet az Afrik�ra kiterjedõ fegyver-�s drogkereskedelemmel �pp�gy �sszekapcsolva. A RUF sz�m�ra Lib�ria egyben a gy�m�ntok „kivezetõ ny�l�sa” is. Nem csoda, hogy a RUF ugyanannyi energi�t fektet a gy�m�nt b�ny�szat�ba, mint a harcokba: am�g 1996-ban 15000, addig 1998-ban m�r k�t �s f�l milli� kar�t gy�m�ntot adott el Belgiumnak!