Gyakorlatilag minden szõrnyûs�g t�z �vvel ezelõtt kezdõd�tt, amikor a szomsz�dos lib�riai polg�rh�bor�ba beavatkoz� nyugat-afrikai b�kefenntart�k (ECOMOG) Sierra Leon�ban alak�tott�k ki a b�zisukat. A lib�riai l�zad�k vez�re, Charles Taylor (ma Lib�ria eln�ke) erre reag�lva 1991-ben Sierra Leon�ban egy m�sodik frontot nyitott. �gy sz�letett meg Foday Sankoh vezet�s�vel a Forradalmi Egys�g Frontja (RUF), �s vele egy�tt a 
Sierra Leone-i polg�rh�bor�. Foday Sankoh �s Charles Taylor �rdekei tal�lkoztak: Sankoh az orsz�g korrupt vezet�se ellen akart harcolni, s c�ljai el�r�s�ben a tanulatlan, perspekt�va n�lk�li fiatalok szem�lyeiben t�rsakat, katon�kat tal�lt. Taylornak szint�n �rdek�ben �llt bossz�t �llni a szomsz�dos �llam vezetõin, ami�rt azok az ECOMOG-nak Sierra Leone ter�let�n enged�lyezt�k az "leteleped�st". Azzal, hogy Charles Taylor t�mogatta a RUF l�zad�it, kirobbantotta azt a h�bor�t, amely  - a szervezkedõ l�zad�k n�vekvõ sz�ma �s elsz�nts�ga miatt -  elõbb vagy ut�bb �gyis kirobbant volna. De t�ny, hogy Sierra Leone a Lib�ri�ban zajl� polg�rh�bor� elsõ �ldozat�nak tekinthetõ: a Lib�ri�ban zajl� esem�nyek miatt v�grehajtott IMF-k�ra drasztikus gazdas�gi hat�ssal volt a Sierra Leone-i t�rsadalom nagy r�sze, fõleg a szeg�ny fiatalok sz�m�ra.

A nyolc �ve kezdõd�tt  Sierra Leone-i polg�rh�bor�ban v�grehajtott gaztettek brut�lisabbak, mint a Koszov�ban elk�vetett bûn�k - nyilatkozta a konfliktus kapcs�n Mary Robinson, az ENSZ Menek�lt�gyi Fõbiztoss�g�nak (UNHCR) vezetõje. A b�keteremt�s nem k�nnyû feladat a nemzetk�zi k�z�ss�gek sz�m�ra, ugyanis nem lehet csup�n a fegyverell�t�s le�ll�t�s�val megsz�ntetni a konfliktust. A l�zad�k (�s mindazok akiknek �rdek�kben �ll a k�osz fenntart�sa) ukr�n vagy d�l-afrikai zsoldosokat alkalmazva elm�letileg tov�bb tudn�nak harcolni a helyiek seg�ts�ge n�lk�l is. A jelenlegi b�keszerzõd�s megval�s�t�s�ban is a gy�m�ntok jelenl�te okozza a legnagyobb gondot az ENSZ �s azon orsz�gok sz�m�ra, amelyeknek �rdek�ben �ll a rendez�s (Nagy Britannia, Nig�ria). Rem�nyre az adhat csak okot, hogy Sierra Leone el�g kis orsz�g ahhoz, hogy a nemzetk�zi szervezetek alkalmasak legyenek megv�ltoztatni az esem�nyek foly�s�t. Sajnos a t�rt�n�sek m�st mutatnak: eddig valamennyi b�kek�t�si k�s�rlet elbukott, az 1996 november 30-�n tetõ al� hozott Abidjani egyezm�nyben foglaltak is csak pap�ron val�sultak meg. Az 1999 j�lius 7-ei Tog�ban megk�t�tt Lom�-i egyezm�ny megval�s�t�sa is neh�znek bizonyul. Ebben a Kelet-Afrikai �llamok K�z�ss�ge (CEDEAO), az ENSZ �s az Afrikai Egys�g Szervezete (OUA) �gisze alatt l�trej�tt meg�llapod�sban a korm�ny k�nytelen volt kompromisszumot k�tni az orsz�got �vek �ta f�lelemben �s terror alatt tart� RUF  vezetõivel: a meg�llapod�s �rtelm�ben a magukat felad� l�zad�kat nem vonj�k felelõs�gre tetteik�rt, sõt, a b�k�be beleegyezõ RUF- vezetõknek magas �llami posztot k�n�lnak fel, amely lehetõs�ggel a l�zad�k k�z�l t�bben �ltek is. Ezzel egy idõben a szõrnyûs�geket �t�lt lakoss�gnak el kell fogadnia azt, hogy a csal�dokat m�sz�rl�, megcsonk�t� bûn�zõk amneszti�ban r�szes�lnek, a felelõs�k pedig az �jonnan alakult ideiglenes korm�nyban jutnak kulcspoz�ci�hoz. Nem csoda, hogy Ahmed Tejan Kabbah eln�k nem kifejezetten �r�lt az egyezm�ny felt�teleinek, de nem volt m�s v�laszt�sa, mint a lakoss�ggal egyetemben elfogadni azokat. Az eln�k val�sz�nûleg eml�kszik arra a szõrnyû idõszakra, amikor a l�zad�k 1999 janu�rj�ban majdnem teljesen elfoglalt�k Freetownt, mik�zben a v�rost v�deni hivatott nig�riai katon�kat Nig�ria  - az orsz�g belpolitik�j�ban v�gbement v�ltoz�sok miatt -  majdnem hazarendelte. A Lom�-i egyezm�ny teh�t egy utols� es�ly arra, hogy Sierra Leon�ban v�gre b�ke legyen, vagy legal�bb valami ahhoz hasonlatos dolog. De tekintettel az egyezm�ny al��r�sa k�r�li hercehurc�ra (a partnerek az al��r�s pillanat�ban majdnem visszal�ptek), a meg�llapod�s megval�sul�s�nak es�lye kev�s. 

 Elõsz�r is a l�zad�fõn�k Sankoh Freetownba val� visszat�r�se nagyon hossz� idõt vett ig�nybe. Sankoh heteken �t h�zta az idõt Lom�ban majd Abidjanban, m�g v�g�l a region�lis vezetõk elvesztett�k a t�relm�ket, s rep�lõg�ppel indultak a „fõn�k” keres�s�re. Ezt k�vetõen az is idõbe telt, hogy a RUF-b�l „kisz�llt” vezetõk a korm�nnyal megegyezzenek abban, hogy ki milyen posztot t�lt majd be az egyes�tett korm�nyba. Idõk�zben pedig a RUF sehol sem �llt a leszerel�ssel. A RUF vez�rkar�nak „t�k�l�s�vel” annyit az�rt siker�lt el�rni, hogy t�bb l�zad� katona - megunv�n a RUF-on bel�li zavart -  kim�szott a dzsungelbõl �s �nk�nt leszerelt. Ebben k�zrej�tszott a bizonytalans�g is: a l�zad�kat nyugtalan�totta, hogy nem voltak tiszt�ban azzal, hogy az �jonnan alakult hatalom vajon elismeri-e õket vagy sem? A leszerel�s mindenesetre sokba ker�l: minden egyes, a fegyver�t lead� l�zad�nak 300 doll�rt „jutalmat” �g�rnek. B�r sz�mos „fenegyerek” megadta mag�t, a b�kefolyamatokon dolgoz�kat nyugtalan�totta, hogy a RUF m�g mindig toboroz embereket, s ami a legszomor�bb: gyermekeket. A kialakult furcsa helyzetet  Soren Jensen Peterson, az ENSZ Menek�lt�gyi Bizotts�g�nak tagja a k�vetkezõk�ppen jellemezte: „Ez az egyik legvesz�lyesebb peri�dus volt, egy �ress�g, amiben b�rmi megt�rt�nhet.”

Novemberre a k�t l�zad� frakci� k�z�tt Makeniben kirobbantak a harcok. A RUF katon�i el�ld�zt�k a polg�ri lakoss�got, ezzel m�g ink�bb megk�rdõjelezve a b�ke mielõbbi megval�s�t�s�nak halov�ny es�lyeit. Term�szetesen Sankoh (aki ekkor m�r Freetown egyik nagy vill�j�ban s�tk�rezett) igyekezett min�l kisebb jelentõs�get tulajdon�tani az esem�nynek, arra hivatkozva, hogy ez esetben nem a korm�nyerõket �s a b�kefenntart�kat �rte t�mad�s, hanem a l�zad�k k�z�tt alakult ki visz�ly. „Egy csal�di probl�ma” - nyilatkozta a RUF vez�re, aki szerint a meg�llapod�st csak akkor r�gta volna fel a RUF, ha az ECOMOG vagy a korm�ny mellett �ll� Kamajor nevû milici�k ellen int�z t�mad�st.  Makeni lakosai (azaz az �rintettek) nem osztott�k Sankoh v�lem�ny�t. De akkor is probl�m�s a dolog, ha net�n t�nyleg a RUF emberei k�z�tti ellent�t eredm�nyezte a polg�ri lakoss�g megf�leml�t�s�t. Ez esetben nem a b�kefolyamat, hanem maga a Lom�i egyezm�ny k�rdõjelezõik meg: ha Sankoh nem tud parancsolni a l�zad�k felett, akkor mi�rt k�pviselte õket a meg�llapod�s sor�n? A dzsungelban ugyanis sorra �j vezetõk tûnnek fel, akiknek semmif�le form�lis kapcsolatuk nincsen a korm�nnyal �s a nemzetk�zi k�z�ss�gek k�pviselõivel. Teh�t a meg�llapod�s r�juk nem vonatkozik.

Jelenleg �gy tûnik, hogy a „vesz�lyes peri�dusk�nt” jellemzett idõszakon m�r t�l van az orsz�g, azonban m�s t�nyezõk jelentkeznek akad�lyk�nt. Az egyezm�nyben szerepel, hogy szabad v�laszt�sokat �rnak ki, ahol a l�zad� csoportok mint politikai p�rtok k�pviseltethetik magukat. Ez a kit�tel v�g�rv�nyesen  al��ssa annak a lehetõs�g�t, hogy a borzalmak�rt felelõs embereket a k�sõbbiekben felelõs�gre lehessen vonni. Tov�bb� probl�m�t jelent "politikai" t�ren, mivel kicsi a val�sz�nûs�ge annak, hogy ezen vezetõk valaha k�pesek lenn�nek a demokr�cia j�t�kszab�lyai szerint elj�rni.  Az optimist�k igyekeznek a Sierra Leon�ban zajl� polg�rh�bor�t a szomsz�dos Lib�ria egykori polg�rh�bor�j�val �sszehasonl�tani, amely v�g�l egy, a nemzetk�zi k�z�ss�gek �ltal ellenõrz�tt szabad v�laszt�ssal v�gzõd�tt. A lib�riai v�gkifejlet forgat�k�nyv�ben a „polg�rh�bor�s bûn�s”, Charles Taylor jutott hatalomra. Ugyanakkor nem szabad figyelmen k�v�l hagyni, hogy vajon mi t�rt�nt volna, ha nem Taylor nyeri a v�laszt�sokat?  Val�sz�nûs�thetõ, hogy folytat�dott volna a h�bor�. 

A Sierra Leone-i b�kefolyamatokban nagy szerepet j�tszik az ECOMOG, ez�rt e cikknek a m�sodik r�sze az ECOMOG szerep�rõl sz�l.