1990-ben a West African States Ceasefire Monitoring Group (WASCMG), azaz a 16 orsz�got mag�ban foglal� CEDEAO n�hai "b�kefenntart�" szervezete szembeker�lt a lib�riai polg�rh�bor� probl�m�j�val. A lib�riai konfliktus 1989 december�ben kezdõd�tt, amikor Charles Taylor, a National Patriotic Front of Liberia (NPFL) vezetõje,   Samuel Doe korm�nya ellen l�zadt fel. A polg�rh�bor� iszonyatos �s elviselhetetlen k�nszenved�seket okozott a polg�ri lakoss�g sz�m�ra, �gy a civilek az egyh�zzal egyetemben a CEDEAO-t k�rt�k fel a konfliktus megold�s�ra, a hadviselõ felek k�z�tti k�zvet�tõ szerepre. A seg�ts�gk�r�sre az�rt volt jogalapja a lakoss�gnak, mivel Lib�ria is tagja a CEDEAO-nak.  Az �rdekess�g az, hogy mielõtt a CEDEAO-t felk�rt�k erre a szerepre, Nig�ria (szint�n tag�llam) �ri�si buzgalommal, �nk�nt kezdem�nyezte, hogy elv�llalja a k�zvet�tõ szerepet. Amikor a Taylor vezette l�zad�k �s a lib�riai hadsereg k�z�tt a fesz�lts�g egyre  fokoz�dott, akkor G�na eln�ke, Jerry Rawlings azt javasolta Nig�ri�nak, hogy avatkozzon be katonailag  a konfliktusba. 

1990-ben a Gambia fõv�ros�ban, Banjulban megrendezett CEDEAO-cs�cson Gambia, G�na, Nig�ria, Mali,Togo, Elef�ntcsontpart, Sierra-Leone �s Guinea k�zremûk�d�s�vel egy olyan bizotts�got hoztak l�tre, mely a lib�riai konfliktus megold�s�nak feladat�val lett megb�zva. Ez a bizotts�g  - ugyanezen a banjuli cs�cson- v�g�l egy b�kefenntart� fegyveres szervezett� v�lt, melynek feladata, hogy egyezked�s c�lj�b�l megh�vja a hadviselõ feleket, valamint katonai kontingenseket k�ldve Lib�ri�ba a k�t riv�lis fegyveres csoport k�z� �lljon, s biztos�tsa a tûzsz�netet. A friss�ben sz�letett afrikai b�kefenntart� szervezet (ECOMOG) elk�telezetts�ge is egy�rtelmû volt: semlegesnek maradni, s csak �nv�delmi esetben �lni a fegyveres akci�kkal. A v�gsõ c�l pedig kiz�r�lag a tûzsz�net fenntart�s�ra szor�tkozott.

Ahogy Tshitenge Lubabu Afrika-szak�rtõ fogalmazott, az afrikai t�rt�nelem sor�n ez volt az elsõ olyan alkalom, amikor az afrikaiak arra k�telezt�k magukat, hogy megtal�lj�k a k�z�s hangot �s eszk�zt saj�t probl�m�ik megold�s�ra. Az Ecomog azonban k�zel sem �gy val�sult meg, ahogy azt kital�lt�k. A b�kefenntart� szervezet m�r a megalakul�s�nak kezdete �ta kett�osztotta az addig egys�ges CEDEAO-t. Egyes megfigyelõk szerint a gazdas�gi k�z�ss�g sz�th�z�s�nak oka ott keresendõ, hogy a 16 �llamb�l 7 �llam �ltal alkotott szervezet nem k�pes arra, hogy saj�t akarata szerint b�rja k�telezetts�gre a t�bbi �llamot.  Enn�l azonban sokkal ink�bb tal�l�bb az az okfejt�s, mely szerint a szakad�s oka, hogy egyes �llamok vezetõi (mint p�ld�ul a Taylort t�mogat� F�lix Houphouet-Boigny elef�ntcsontparti eln�k) rossz szemmel tekintettek (s tekintenek mind a mai napig) Nig�ri�ra, ami�rt az ECOMOG teljes l�tsz�m�nak fel�t nig�riai katon�k alkotj�k. �gy a n�zetelt�r�s hamar az anglofonok �s a frankofonok k�z�tti veszeked�ss� fajult. 

A CEDEAO-n bel�li vita abb�l is fakad, hogy az Egyes�lt �llamok vezetõi (akik hossz� ideig meg voltak r�la gyõzõdve, hogy Charles Taylor az az ember, akinek Samuel Doe-t helyettes�tenie kell) megv�ltoztatt�k a Taylorr�l alkotott pozit�v v�lem�ny�ket, miut�n megtudt�k, hogy az NPLF fõn�k�t (azaz Taylort) L�bia t�mogatja. Az amerikai diplom�cia v�lem�nye olyannyira megv�ltozott, hogy Taylort a v�g�n m�r ellens�g tekintett�k. Az Egyes�lt �llamok annak �rdek�ben, hogy Taylort elt�vol�tsa, megkereste Houphouet-Boigny eln�k�t, aki azonban nem �llt k�t�lnek a "sz�vets�gesdis-j�t�kban", mivel ki nem �llhatja Doe-t. �gy az amerikaiak Nig�ri�nak vett�k az ir�nyt, ahol 50 milli� doll�ros t�mogat�st �s logisztikai seg�ts�get �g�rtek annak fej�ben, hogy a katonai hadmûvelet siker�lj�n Nig�ri�nak.

Mindek�zben az ECOMOG (nig�riai katonai "t�bblettel") 1990 augusztus 24-�n megsz�llta Lib�ri�t, de ahelyett, hogy a val�di feladat�t (konfliktus-kezel�s, k�zvet�t�s a hadviselõ felek k�z�tt) l�tta volna el, a nig�riai-amerikai terv ker�lt elõt�rbe. Az ECOMOG alapelv�t (semlegesnek maradni) felr�gva a beavatkoz�s nagyon hamar Taylor-ellenes nig�riai politik�ba fordult �t. A fenn�ll� fesz�lts�g  - paradox m�don pont az ECOMOG-nak k�sz�nhetõen -  olyannyira megerõs�d�tt, hogy a CEDEAO tag�llamainak vezetõi a lib�riai konfliktus megold�s�nak c�lj�b�l egy �j tal�lkoz� �sszeh�v�sa mellett d�nt�ttek.

1990 okt�ber�nek v�g�n (miut�n m�r az illet�kes vezetõk n�gy cs�cstal�lkoz�t bonyol�tottak le) Yamaoussoukroban t�bb "befoly�sosabb" szem�lyis�g  - p�ld�ul Jimmy Carter amerikai ex-eln�k -  k�zbel�p�s�nek hat�s�ra Taylor elfogadta, hogy az ECOMOG Lib�ria teljes ter�let�re (ki)terjeszkedjen. A lib�riai konfliktust lez�rni hivatott, november 27-�n �s 28-�n Bamakoban tartott  maratoni egyezked�s (36 �ra) v�geredm�nye egy tûzsz�neti meg�llapod�s volt. M�sik l�nyeges pontja volt a bamakoi t�rgyal�snak, hogy elfogadt�k Charles Taylor azon k�vetel�s�t, hogy az ECOMOG ne csak Lib�ri�ban, hanem m�s orsz�gokban is jelen legyen. Annak ellen�re, hogy a t�rgyal� felek b�kefenntart�sr�l besz�ltek, mindenki tiszt�ban volt azzal, hogy az ECOMOG m�r r�ges-r�gen t�ll�pte az alapokm�ny�ba foglalt szerepv�llal�s�t: a b�kefenntart�st elõbb egy katonai intervenci�, majd eg�sz egyszerûen a ter�let elfoglal�sa k�vette.

 lib�riai polg�rh�bor�nak v�g�l az Abuj�ban al��rt b�kemeg�ll�pod�s vetett v�get 1996 augusztus�ban. A b�kek�t�st ez�ttal m�r az am�gy hajthatatlan Taylor is t�mogatta, de a frakci�k lefegyverz�se nagy m�rt�kben az �jonnan kinevezett nig�riai t�bornoknak, Victor Malunak volt k�sz�nhetõ.  1997 j�lius 19-�n Lib�ri�ban szabad v�laszt�sokat tartottak. A t�rt�nelem fura ironi�ja, hogy a v�laszt�sokat az a Charles Taylor nyerte meg, aki a t�bb mint 150.000 ember �let�t k�vetelõ polg�rh�bor�t kirobbantotta, s amely konfliktusban a polg�ri lakoss�g szenvedett a legt�bbet: a h�bor� alatt 3 milli� lib�riai menek�lt k�lf�ldre. Egyes elemzõk azt is a sors sz�ml�j�ra �rj�k, hogy �ppen az ECOMOG k�zremûk�d�s�vel siker�lt Taylornak hatalomra jutnia. Az �jdons�lt eln�k oly m�don k�sz�nte meg az ECOMOG szerepv�llal�s�t, hogy a b�kefenntart� csapatok min�l elõbbi kivonul�s�t kezdem�nyezte.