Az elsõ ilyen t�nyezõnek szoci�lis okai vannak. Ebben az aspektusban a tengerparton �s a nagyv�rosokban �lõ viszonylag gazdagabb �s idõsebb gener�ci� �ll szemben az orsz�g belsej�ben �lõ tanulatlan, fiatal nemzed�kkel. A szeg�nyebb r�gi�kban �lõ kamaszok kil�t�stalan, nagyon rossz szoci�lis k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, s a RUF-hoz val� csatlakoz�s h�zelgõ karrierlehetõs�g a sz�mukra. A l�zad�k k�z�tt a szeg�ny fiatalok h�st ehetnek, saj�t fegyver�k lehet, �s v�geredm�nyben szabadon gar�zd�lkodhatnak. S mivel a l�zad�knak sem ideol�gi�juk, sem (politikai) programjuk nincsen, a konfliktus elsõ r�n�z�sre �rtelmetlennek tûnhet. �s val�ban az is. A Sierra Leon�t m�r egy �vtizede terroriz�l� �llapot bizonyos �rtelemben t�nyleg �rtelmetlen: az �rtatlan lakosok terroriz�l�s�nak, amput�l�s�nak, megk�nz�s�nak, meggyilkol�s�nak sz�ks�gess�g�t semmi nem igazolja. Hacsak...

Hacsak nem vessz�k figyelembe a konfliktus h�tter�ben rejlõ m�sodik, �n. gazdas�gi okokat. Sierra Leone �sv�nykincsekben gazdag (l�sd. a gy�m�ntok szerepe). A gy�m�ntb�ny�k pedig a szeg�ny emberek lakta r�gi�kban vannak, nagy r�sz�k a l�zad�k ellenõrz�se alatt. A RUF az eladott gy�m�ntokb�l fegyvereket, �lelemet, s drogot v�s�rol. Ameddig tart a konfliktus, addig k�osz �s dezintegr�ci� jellemzi az orsz�got. �s ameddig k�osz van az orsz�gban, addig a l�zad�k szabadon ki tudj�k haszn�lni a b�ny�k adta anyagi lehetõs�geket. Ez ilyen „egyszerû”.

Harmadik okk�nt a jelenlegi k�osz fenntart�s�t prefer�l� Lib�ri�t jel�lhetj�k meg. Azzal, hogy Lib�ria (Charles Taylor eln�kkel az �len) a gy�m�ntok�rt cser�ben t�mogatja a RUF l�zad�it, õ maga is felelõs a polg�rh�bor� "fenntart�s��rt".